Április 20-21-én a GINOP projektünk keretében 8 órás képzésre került sor, amelyen a BDSZ és az MBSZ tisztségviselői és munkavállalói (beleértve a BDSZ konvergencia régióbeli alapszervezeteinek tisztségviselőit is) vettek részt. A rendezvény célja a szociális partnerek kapacitásfejlesztése és együttműködése, a szociális párbeszéd erősítésére, érdekképviseleti és érdekvédelmi ismeretek elmélyítése volt.
A képzést az ÉTOSZ Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés tartotta meg online formában.
On-line tartotta meg Szövetségi Tanács ülését a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A naprendi pontok a következők voltak:
1. A MASZSZ 2020. évi számviteli beszámolójának elfogadása
2. Döntés a MASZSZ 2021. évi tagdíjáról
3. A MASZSZ 2021. évi költségvetésének elfogadása
4. A bérmegállapodások, a bérhelyzet értékelése
5. Egyebek
2021. április 14-15-én ülésezett az IndustriAll Europe Végrehajtó Bizottsága. Az alábbi napirendi pontok kerültek megtárgyalásra:
- Az ülés megnyitása és a napirend elfogadása
- A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülés (2020. nov. 24-25.) jegyzőkönyvének elfogadása
- Általános politikai bevezetés és a Titkárság beszámolója
Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alap megadja a lehetőséget arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, és újra növekedési pályára állhassanak. Az uniós eszköz főként állami beruházások és reformok felgyorsítását célozza meg. Ehhez igazodva Magyarország elkészítette a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervét, mely a járvány gazdasági és társadalmi hatásaira reagál, emellett a zöld és digitális átállást segíti elő.
A BDSZ javaslatai a következők:
A BDSZ kezdeményezte a szénkülfejtéses bányatérség címszó alatt felsorolt fizikai és termelésirányító munkakörök visszamenőleges hatályú elismertetését a korkedvezményre jogosító munkaköri jegyzékben. Az idézett választ kaptuk a Miniszterelnökség Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Stratégiáért és Koordinációért Felelős Államtitkárától:
„Az átmeneti bányászjáradék szabályainak megalkotásakor a szabályozás elvi alapja az volt, hogy ’munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa’ [a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 44. § (1) bekezdése]. Az idézett rendelkezés vonatkozik mind a külszíni, mind a mélyművelésű bányákban dolgozókra. A föld alatti munkakörben dolgozók estében a munkavégzés szükségszerű körülményei (pl. a napfénytől való elzártság) azok, amelyek az átmeneti bányászjáradékra való jogosultságot indokolták. Sajnálattal olvasom, hogy ennek ellenére egyes szénkülfejtéses bányatérségben dolgozók jelenleg is egészségkárosodásnak lehetnek kitéve. A kérdés rendezése érdekében jelezni fogjuk a problémát a bányászati ügyekért és a munkavédelemért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak”.
A BDSZ válaszlevele itt olvasható.
