A szeghalmi dolgozók helyzete fájdalmasan bizonyítja: amikor baj van, az érdekvédelemnek ott kell lennie, és végig ott is kell maradnia.
A szeghalmi Felina ügye ma már jóval több, mint egy vállalat belső válsága. Több mint kétszáz munkavállaló sorsáról, családok megélhetéséről, egy térség munkaerőpiaci kiszolgáltatottságáról és arról szól, mennyit ér a szervezett érdekvédelem akkor, amikor a dolgozók hónapok óta nem kapják meg azt a bért, amiért már megdolgoztak. Amint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) jelzett, hogy a szeghalmi üzemben 2025. decembere óta elmaradnak a kifizetések, azonnal felvettük a kapcsolatot az érintettekkel, a dolgozók által szervezett fórumon meghívásukra segítettünk a jogi helyzet tisztázásában, majd március első hetében már a BDSZ szervezett egy újabb fórumot, amelyen megalakult a BDSZ Békés vármegyei alapszervezete is. A helyzet azóta sem lett egyszerűbb, de egy dolog biztos: a dolgozók nincsenek egyedül.
A villamosenergia-ipari bérmegállapodás mindig több, mint számok sorozata. A háttérben ott van a munkahelyek biztonsága, a megtartó erő, a szakmai felelősség és az a mindennapi tapasztalat, hogy a rendszer stabil működéséhez stabil szabályok kellenek. A 2026. évi ágazati bér- és szociális megállapodás ennek a többkörös munkának az eredménye: a felek megállapodtak, és a megállapodás minden érintett szervezet részéről ratifikálásra került. A folyamat következő állomásaként megkezdődött a kiterjesztési eljárás, amely a megállapodás szélesebb körű gyakorlati érvényesülését támogatja.
Hivatalos levélben fordultunk az energiaügyi minisztériumhoz, és személyes egyeztetést kezdeményeztünk a külszíni bányászokat érintő szakmai nyugdíj ügyében. Világosan kimondjuk: a bányászmunka egészségkárosító és fokozott terheléssel jár, ezért a szolgálati idő alapú kedvezmény nem kiváltság, hanem igazságossági kérdés.
