BDSZ

2026. február 5-én (csütörtökön) Ostravában nemzetközi szakszervezeti demonstrációt tartottak az európai ipar védelméért és a munkahelyek megőrzéséért. A megmozduláson a BDSZ képviseletében Torma Lajos, Beőthy-Fehér Szabolcs és Gáspár Dávid vett részt.

A demonstráció nem „csak egy helyi ügy” volt: az industriAll Europe által meghirdetett európai Akciónap részeként zajlott, amelynek célja egyszerűen, de határozottan így foglalható össze: Európában maradjanak a jó ipari munkahelyek, és legyen pénz, terv és felelősség az átmenet mögött. 

Az ETUC és az industriAll Europe az Akciónapot megelőzően közös sajtóközleményt adott ki, amelyben megfogalmazta: Európának most minőségi munkahelyekre, erős iparra és kiszámítható gazdasági jövőre van szüksége – különösen a munkahelyek növekvő veszélyeztetettsége mellett.

Mi történt Ostravában?

A rendezvény látványos – és szimbolikus – ipari környezetben zajlott: Dolní oblast Vítkovice ikonikus területén, az egykori magasolvasztó környezetében. Ez a helyszín különleges üzenetet hordoz: az ipar nem elmélet, hanem városok, családok, megélhetések és beszállítói láncok nagyon is valós világa.

Az ostravai demonstráció fő üzenetei (amit a résztvevők és a szervezők is hangsúlyoztak):

• a munkahelyek védelme és a leépítések megfékezése,
• az európai ipar versenyképességének megerősítése,
• kiszámítható iparpolitika: ne ad hoc tűzoltás legyen, hanem terv,
• tisztességes verseny: a dömping és a piactorzító import ellen is kell védelem,
• megfizethető energia: ipar nincs, ha az energiaár „kiviszi a padlót”,
• igazságos átmenet: a modernizációt ne a dolgozók fizessék meg leépítéssel.

A demonstráción több cseh kormányzati szereplő is felszólalt. Beszédet mondott Andrej Babiš, Csehország miniszterelnöke, mellette Aleš Juchelka, munkaügyi és szociális miniszter, valamint Filip Turek, a kormány klímapolitikáért és a Green Dealért felelős kormánybiztosa. A felszólalások közös üzenete, hogy a jelenlegi gazdasági és szabályozási környezetben az ipar több irányból érkező nyomás alatt áll (energiaárak, globális verseny, beruházási kockázatok), és a munkahelyek megőrzéséhez célzott, kiszámítható intézkedésekre van szükség.

Miért pont most? Miért ekkora a feszültség az ipar körül?

Az európai ipar sok ágazatban egyszerre kap nyomást: energiaárak, globális túlkapacitások, dömping, technológiai versenyfutás, ingadozó kereslet. Ilyenkor a legegyszerűbb (és a legkárosabb) reflex az, hogy „majd a piac megoldja”, vagy hogy a költségeket gyorsan a dolgozókra tolják.

A szakszervezeti üzenet viszont az, hogy ez nem egy természetes időjárási jelenség, hanem döntések sorozata, és ha már döntések, akkor legyenek olyanok, amelyek:

• beruházást hoznak,
• munkahelyet védenek,
• és valós átmeneti tervet adnak, nem csak szlogent.

Akciónap Európában: nem csak Ostrava mozdult meg

Az Akciónap lényege az volt, hogy ugyanazon a napon több országban, több formában jelenjen meg ugyanaz a közös üzenet: „jó ipari munkahelyeket és beruházást Európának”.

Brüsszel: fókusz a döntéshozókon

Az akciónap európai szintű súlyát az adta, hogy Brüsszelben is volt központi jelenlét – nem véletlenül az Place du Luxembourg környékén, az Európai Parlament közelében. Itt az üzenet célzott volt: a döntésekhez pénz, iparpolitika és felelősség kell, nem csak az elvárások listázása.

Miért számít az időzítés?

Azért, mert február közepén az Európai Tanács vezetői a versenyképességről és az ipar jövőjéről is egyeztetnek. Egy ilyen akciónap célja, hogy ne későn legyen hangos a munkavállalói oldal, hanem akkor, amikor még lehet irányt mutatni.

Panelbeszélgetések és szakmai tér: ne csak „tüntetés” legyen, hanem érv is

A demonstráció után Brüsszelben több szakmai fórum és beszélgetés is zajlott, Az Euractiv szervezésében, az industriAll társszervezésében zajló panel címe: „Európa ipara válaszúton”. Itt a döntéshozók, ipari szereplők és szakszervezetek ütköztették álláspontjukat.

A 6 pont, amit a szakszervezetek európai szinten követelnek

Hat pontban kerültek összefoglalásra azok a követelések, amelyeket minden tagszervezetnek kommunikálnia kell a saját kormánya és EP-képviselői felé.

1. Valódi befektetés Európa iparába

A szakszervezetek álláspontja szerint a megszorítások politikája megbukott. Az ipar megmentéséhez masszív állami és magánberuházásokra van szükség. De nem akármilyenre: a forrásokat célzottan a „zöld és szociális” iparágakba kell irányítani. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekcióknak a technológiai fejlesztést és a munkahelyteremtést kell szolgálniuk, nem pedig a részvényesi osztalékok növelését.

2. Munkahelyek védelme

A követelés lényege a „szociális kondicionalitás”. Ha egy vállalat közpénzt, állami támogatást kap, vagy állami közbeszerzést nyer el, akkor cserébe garantálnia kell a helyi munkahelyek megőrzését. Nem fordulhat elő, hogy európai adófizetői pénzből támogatott cégek kiszervezik a termelést Európán kívülre.

3. Erős munkahelyvédelem az iparágak megmentése érdekében

Hatékony munkahelymentő eszközökre van szükség, mint például a SURE program a világjárvány idején, hogy gazdasági biztonságot nyújtsunk a munkavállalóknak az ingatag időkben

4. Igazságos átmenet tervek

Az ipari átalakulásra vonatkozó tisztességes terveknek konkrét ipari és munkaerőpiaci tervezési tervekkel, társadalmi párbeszéddel és a munkavállalók támogatásával kell együtt járniuk, hogy senki ne maradjon le.

5. A tisztességtelen globális kereskedelem és túlkapacitás megszüntetése
   Európának fel kell lépnie a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és a globális túlkapacitás ellen, amelyek aláássák iparágainkat és munkahelyeinket.
6. Megfizethető, tiszta energia az ipar számára
   Az iparnak megfizethető, tiszta energiához kell hozzáférnie ahhoz, hogy versenyképes maradjon, megvédje a munkahelyeket és teljesítse az éghajlati célokat.

Mit jelent a BDSZ részvétele Ostravában?

Az, hogy a BDSZ delegációja személyesen ott volt, három dolgot tesz nagyon világossá:

1. Az ipari munkahelyek védelme európai ügy – nem áll meg az országhatárnál.
2. A versenyképesség és a munkahelyvédelem együtt kell, hogy működjön, különben az egyik mindig a másik kárára „javul”.
3. A dolgozók hangjának ott kell lennie a tárgyalások előtt is, nem csak utólag, amikor már kész a döntés.

Az ostravai demonstráció üzenete nagyon aktuális: Európa ipara fordulóponthoz ért. Ha van világos terv, érdemi beruházás és tisztességes verseny, akkor a jó ipari munkahelyek is maradnak. Ha ezek elmaradnak, jön a lassú, szinte észrevétlen ipartalanodás: előbb bezár egy üzem, aztán elviszik a termelést, végül jönnek a leépítések — és mire mindenki kapcsol, már tényleg késő kapkodni.

alapinformációk, fotók forrása:

cseh sajtócikkek, industriall-europe honlapja és facebook oldala