Emlékezés, szakmai számvetés és felelősség a magyar bányászat jövőjéért
A 76. Országos Bányásznap központi ünnepsége 2026. szeptember 3-án Komlón egyszerre volt főhajtás az előttünk járó bányászgenerációk előtt, tiszteletadás a ma dolgozó szakembereknek és közös kiállás a magyar bányászat jövőjéért. Az ország minden részéből érkező bányászok, szakmai és érdekképviseleti szervezetek, döntéshozók, hagyományőrzők és helyi közösségek jelenléte újra megmutatta: a bányászság legnagyobb ereje mindig az összetartás volt. Ez az örökség ma is kötelez bennünket arra, hogy közösen védjük a munka becsületét, a dolgozók biztonságát, a szakmai tudást és a bányásztelepülések jövőjét.
Komló, ahol a bányászat várost és közösséget teremtett
Különös jelentőséget adott az országos ünnepnek, hogy Komló 2026-ban várossá nyilvánításának 75. évfordulóját ünnepli. A település és a bányászat története elválaszthatatlan egymástól: 1951. szeptember 2-án Komló városi rangot kapott, és ugyanazon a napon tartották meg az első országosan egységes Bányásznapot. A bánya itt nem csupán munkahelyeket adott. Otthonokat, intézményeket, kulturális és sportközösségeket teremtett, családok életét alapozta meg, és olyan erős közösségi identitást formált, amely a tárnák bezárása után is él.
A rendezvény szervezői a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, a Magyar Bányászati Szövetség, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és Komló Város Önkormányzata voltak. Együttműködésünk méltó kifejezése volt annak, hogy a bányászat múltjának megőrzése és jövőjének alakítása közös felelősség.
Főhajtás a bányászok és a bányászcsaládok előtt
A program a komlói Bányászemlékműnél kezdődött. Polics József polgármester emlékező beszédében felidézte, hogy Komlót a bányászok munkája, kitartása és áldozatvállalása építette fel. A bányászközösség öröksége azonban nem csupán az ipari létesítményekben és a város épített környezetében él tovább, hanem az összetartásban, a fegyelemben, a bajtársiasságban és az egymásért vállalt felelősségben is.
Fotó forrása: Komlói Újság Online
A jelen lévő állami, önkormányzati, szakmai, érdekképviseleti és hagyományőrző szervezetek képviselői koszorúkkal és néma főhajtással tisztelegtek mindazok előtt, akik életüket vesztették a bányában, akiknek egészségét megtörte az emberpróbáló munka, és akik életük erejét adták Magyarország nyersanyag- és energiaellátásáért. Az emlékezés a bányászcsaládoknak is szólt: azoknak, akik otthon vártak, és nap mint nap együtt viselték a föld alatti munka veszélyét és bizonytalanságát.
Ünnepi ülés a Tóth Ferenc Színház és Hangversenyteremben
A központi ünnepség a Himnusz hangjaival folytatódott a Tóth Ferenc Színház- és Hangversenyteremben. A jelenlévők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az elhunyt bányászokról és kohászokról, majd Klárik István nyugdíjas bányász bányásztémájú költemények részleteivel idézte fel a föld alatti munka világát.
Ünnepi felszólaló volt többek között Telekes Gábor, a BDSZ elnöke, Tótth András energetikai államtitkár, Schubert Péter Archibald, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke, Tóth Gergely László, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke és Polics József, Komló polgármestere. Az ünnepi ülésen elhangzott gondolatokat közös alap kapcsolta össze: a bányászat örökségének tisztelete csak akkor hiteles, ha együtt jár a működő ágazatok, a szakemberek és a bányásztelepülések jövőjéért vállalt felelősséggel.
Telekes Gábor beszéde a múlt tiszteletétől a munkavállalók jövőjéig
Az ünnepség egyik legjelentősebb felszólalása Telekes Gáboré volt. A BDSZ elnöke nem csupán a bányászmúlt előtt tisztelgett: beszédében világos érdekvédelmi programot fogalmazott meg a jelen és a jövő számára. Komló történetén keresztül mutatta meg, hogy a bánya nem egyszerűen munkát, hanem életrendet, identitást és közösséget adott. A föld alatt mindenki tudta, hogy az ember biztonsága a mellette dolgozó tudásától, figyelmétől és felelősségétől is függ. Ebből a közös munkából és közös veszélyből született meg a bányászszolidaritás, amely ma is a szakszervezeti összefogás erkölcsi alapja.
„A szakszervezet munkavállalói intézmény.”
Telekes Gábor hangsúlyozta: ha valóban tiszteljük az elődeinket, a bányászatról nem beszélhetünk kizárólag múlt időben. A digitális és zöld gazdaság ugyanúgy ásványi nyersanyagokra épül, mint a hagyományos ipar. A számítógépekhez, akkumulátorokhoz, napelemekhez, szélenergia-technológiákhoz, valamint a repülőgép-, űr- és védelmi iparhoz is nélkülözhetetlenek a földből kitermelt anyagok. Európa stratégiai önállósága ezért nem képzelhető el nyersanyagbiztonság, bányászati kapacitások és felkészült szakemberek nélkül.
A BDSZ elnöke arra is figyelmeztetett, hogy miközben új nyersanyagokról és technológiákról beszélünk, nem mondhatunk le a ma működő bányászati ágazatokról. Az építőanyag-bányászat, a fluidumbányászat, a hazai kőolaj- és földgáztermelés, a geotermikus lehetőségek és a lignithez kapcsolódó szakmai tudás egyaránt munkahelyeket, ellátásbiztonságot és stratégiai képességet jelentenek. Egy szakmai kultúrát könnyű leépíteni, de évtizedekbe telhet újra felépíteni. Ha elveszítjük a geológusokat, bányamérnököket, fúrómestereket, gépészeket és energetikai szakembereket, nemcsak álláshelyeket, hanem országos jelentőségű tudást is elveszítünk.
Beszédének legerősebb érdekvédelmi üzenete az igazságos átmenetről szólt. A szakszervezetek nem a változás ellen küzdenek, hanem azért, hogy annak árát ne kizárólag a dolgozók, családjaik és településeik fizessék meg. Az átalakulást időben, az érintettekkel együtt kell megtervezni; átképzéssel, új munkahelyekkel, szociális biztonsággal és valódi regionális fejlesztéssel. A munkavállaló nem lehet egy költségsor, a szakszervezet pedig nem maradhat kívül azokon a döntéseken, amelyek emberek ezreinek jövőjét határozzák meg.
„Azt követeljük, hogy a változás az emberért legyen, és ne az ember ellen.”
Telekes Gábor külön emlékeztetett a külszíni bányászok 2012-ben megszüntetett szakmai nyugdíjára is. Ez a jogosultság nem kiváltság volt, hanem az emberpróbáló munkakörülményekből és az egészségkárosodás kockázatából fakadó méltányos védelem. A BDSZ álláspontja szerint erről ismét érdemi párbeszédet kell folytatni.
A BDSZ elnöke egyértelművé tette: a szakszervezet nem valamely politikai oldal intézménye, hanem a munkavállalóké. Feladata minden kormánytól számonkérni a dolgozóknak tett vállalásokat, a valódi érdekegyeztetést, a szakszervezeti jogok megerősítését és a kollektív megállapodások kiszélesítését. A nagy energetikai és ipari átalakulásokról nem lehet a munkavállalók feje fölött, az őket képviselő szakszervezetek érdemi részvétele nélkül dönteni.
A beszéd jelentőségét az adta, hogy a bányászhagyományok méltó felidézését összekapcsolta a ma dolgozó emberek konkrét érdekeivel. A múlt iránti tisztelet így nem nosztalgia, hanem cselekvési kötelesség: megőrizni a szakmai tudást, megvédeni a munkahelyeket, biztosítani a tisztességes feltételeket, és nem engedni, hogy egyetlen dolgozó vagy bányásztelepülés is magára maradjon.
A teljes ünnepi beszéd szövege ITT olvasható, a videó pedig a BDSZ facebook oldalán megtekinthető.
A beszédeket követően Takács-Lassan Zsófia, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola növendéke fuvolán adott elő részleteket Mozart Allegrettójából és Baklanova Körtánc című művéből.
Elismerések azoknak, akik munkájukkal példát mutattak
A Bányásznap központi ünnepségének kiemelkedő pillanata volt a szakmai és közösségi elismerések átadása. A kitüntetések mögött hosszú szolgálati évek, veszélyes és felelősségteljes munka, szakmai újítások, közösségszervezés és hagyományőrzés áll.
- harminc szakember részesült „Kiváló Bányász” kitüntetésben;
- tizenöten miniszteri elismerő oklevelet kaptak;
- nyolcan bányászati szolgálati oklevelet vehettek át;
- hatan „A Magyar Bányászatért” szakmai érdemérmet kaptak;
- a BDSZ négy szakember munkáját emléklappal és ezüst bányászgyűrűvel ismerte el;
- további három elismerést a bányászati örökség és a hagyományok ápolásáért adtak át;
- Vass Dénes az OMBKE-ben végzett ötvenéves munkájáért Sóltz Vilmos-emlékérmet vehetett át.
Összesen 67 kitüntetésről és elismerésről döntöttek; ezek közül 63-at Komlón adtak át, négy díjazott pedig későbbi helyi rendezvényen veheti át elismerését. A BDSZ számára minden kitüntetés egyúttal üzenet: a munka becsületét nem elég szóban méltatni, azt erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsüléssel is ki kell fejezni.
Sajtótájékoztató: nyersanyagbiztonság, kutatás és utánpótlás
A központi ünnepséghez kapcsolódóan a Kaptárban szakmai sajtótájékoztatót tartottak, amelyet ugyancsak Zelei Gábor, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára vezetett. A beszélgetés résztvevője volt Polics József polgármester, dr. Kovács Áron országgyűlési képviselő, dr. Káldi Zoltán országos bányakapitány, prof. dr. Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karának dékánja, Schubert Péter Archibald, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke, Telekes Gábor, a BDSZ elnöke, valamint Tóth Gergely László, az OMBKE elnöke.
A résztvevők a hazai ásványvagyon felelős hasznosításáról, a lignit és a kritikus nyersanyagok jövőjéről, az új technológiákról, a kutatás és az innováció szerepéről, valamint a szakmai utánpótlás biztosításáról beszéltek. Közös álláspontként rajzolódott ki, hogy az egyetemek, a vállalatok, a szakmai szervezetek, az érdekképviseletek és a döntéshozók együttműködése nélkül nem őrizhető meg sem a tudás, sem az ágazat cselekvőképessége.
A felvetett lehetőségeknek van szakmai alapjuk: az Európai Unió a kritikus nyersanyagok kitermelését, feldolgozását és újrahasznosítását stratégiai kérdésként kezeli, és folyamatban vannak a geotermikus rendszerekben előforduló kritikus elemek hasznosíthatóságát vizsgáló kutatások is. Mindez ugyanakkor nem jelent már eldöntött komlói bányanyitást vagy jóváhagyott ipari beruházást. A geológiai előfordulást, a műszaki megvalósíthatóságot, a környezeti megfelelést, az engedélyezést és a gazdaságosságot minden konkrét terv esetében külön kell igazolni.
Az összefogás nemcsak örökség, hanem feladat
A 76. Országos Bányásznap komlói központi ünnepsége ismét bebizonyította, hogy a bányászhagyomány élő közösségi erő. A zászlók, az egyenruhák, a bányászdalok, a koszorúk és a „Jó szerencsét!” köszöntés nem egyszerűen a múlt jelképei. Magukban hordozzák annak a közösségnek az erkölcsi rendjét, amely tudja: nehéz helyzetben csak egymásra támaszkodva lehet helytállni.
Erre az összefogásra ma is szükség van. A bányászat, az energiaipar és az ipari ágazatok előtt álló változások csak akkor lehetnek valóban igazságosak, ha a munkavállalók nem elszenvedői, hanem alakítói a folyamatoknak. Ehhez erős munkahelyi közösségekre, hiteles szakszervezetekre, érdemi párbeszédre és olyan döntésekre van szükség, amelyekben az emberi méltóság, a megélhetés biztonsága és a munka becsülete nem másodlagos szempont.
A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete tisztelettel köszönti az aktív és nyugdíjas bányászokat, a kitüntetetteket, a bányászcsaládokat, a hagyományőrző közösségeket és mindazokat, akik munkájukkal hozzájárultak a központi ünnepség méltó megrendezéséhez. Fejet hajtunk az előttünk járók előtt, kiállunk a ma dolgozóiért, és közösen vállalunk felelősséget azokért, akik utánunk következnek.
Tisztelet a bányász szaknak! Szent Borbála óvja a bányászokat!
Jó szerencsét!
