Bánya-. Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) közel száz éves múltra visszatekintő érdekvédelmi szervezet. Az első lépés a megalakulás felé 1903-ban történt, a Magyarországi Bányamunkások I. Országos Konferenciájának összehívásával. 1913-ban megjelent a Bányamunkás lap és testvérlapja, a Bergarbeiter amely már a szakszervezetszerű működés kezdetét jelentette.
A szakszervezet hivatalos bejegyzésére azonban csak 1918-ban került sor, amikor is a Magyar Királyi Belügyminiszter jóváhagyta a Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének alapszabályát.
A szakszervezet - közismert nevén - a bányászszakszervezet hivatalos elnevezése többször is változott az elmúlt évtizedek során, szerepe és küldetése azonban mindvégig változatlan maradt, a bányamunkások érdekeinek védelme és képviselete. A bányászszakszervezet története során mindig példamutató egységéről, szolidaritásáról, akcióképességéről volt híres.

Negyven év után Magyarországon először 1988 augusztusában a pécsi bányászok sztrájkja, majd egy évre rá a mecseki uránbányászok melletti tömeges bányászdemonstráció nyomán kényszerültek az akkori kormányok tárgyalóasztalhoz ülni a bányászszakszervezet képviselőivel.
Az utóbbi évtized bányabezárásai következtében jelentősen csökkent tagságunk, de a BDSZ még ma is meghatározó az ágazati szakszervezetek sorában. A kormányzat és a munkáltatók pedig jelentős szervezett erőként és korrekt, felkészült tárgyalópartnerként tartják számon.

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete a tagok szövetségén nyugvó egységszakszervezet, amely kongresszuson elfogadott alapszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat szerint épül fel, működik, végzi érdekképviseleti munkáját tagsága megbízásából. Legmagasabb szintű döntéshozó szerve a kongresszus, amely négyévenként ülésezik. Itt fogadják el a szakszervezet alapszabályát és programját, itt választják meg a BDSZ tisztségviselőit (elnök, alelnök, Számvizsgáló Bizottság).

Az Országos Tanács a kongresszusok között a szakszervezet legmagasabb döntéshozó szerve, amely szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Dönt a legfontosabb érdekképviseleti, gazdasági, szervezeti kérdésekben, meghatározza a BDSZ éves programját, az elnökség és a tisztségviselők feladatát, hatás- és jogkörét.
A döntések előkészítésére, a végrehajtás segítésére munkabizottságokat és rétegbizottságokat hoz létre és müködtet a két kongresszus között, amelyek az elnökség irányításával végzik munkájukat.

Az Országos Elnökség alapvetően döntés-előkészítő operatív és képviseleti feladatokat lát el. Hatásköre, döntési kompetenciája azokra a kérdésekre terjed ki, amelyek nem tartoznak az OT hatáskörébe. Szükség szerint, de legalább havonként ülésezik.
A bányászszakszervezet gazdag szakmai múlttal és számottevő kulturális és sporthagyományokkal rendelkezik, ezért kiemelkedő feladatának tartja e hagyományok ápolását. A bányászat leépülése ellenére, még ma is tizenöt művelődési intézményt, könyvtárakat, nyugdíjas klubokat működtet a bányásztelepüléseken. Az intézmények keretében számos szakkör, sport, amatőr művészeti együttes biztosítja a területen élők szórakozását, szereplési lehetőségét. Köztük is kiemelkedő szerepet játszik a tizenöt bányász fúvószenekar és nyolc bányász kórus. A művelődési tevékenységet, és az egyre szélesebb körben terjedő bányász hagyományőrzéssel kapcsolatos feladatokat a BDSZ által alapított Országos Bányász Kulturális és Hagyományőrző Szövetség irányítja.
A bányaipar területén két BDSZ szintű alapítvány és egy segélyezési alap működik.

A Bányász Kultúráért Alapítvány a művelődés és a kultúra területén, az intézmények kiemelt programjaihoz, az amatőr művészeti együttesek munkájához, a zenekari fesztiválok rendezéséhez nyújt segítséget, támogatást.
A Bányászokért Alapítvány a bányász hagyományőrzés, az ezzel kapcsolatos rendezvények és kiadványok támogatásával, a szociális jellegű költségekhez való hozzájárulással segíti a haladó hagyományok ápolását.
A Bányászati Segélyalap alapvető célja a bányabalesetben elhunytak hozzátartozóinak megsegítése, a baleseti sérültek és szociálisan rászorultak segélyezése minden évben a Bányásznap idején.

A szakszervezet tagja lehet mindenki, aki belép a szervezetbe, elfogadja annak alapszabályát és fizeti a tagsági díjat. A tagok jogait és kötelezettségeit az alapszabály tartalmazza.
A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének tagszervezete.
Alapító tagként veszünk részt az Ipari-energiaipari Szakszervezetek Szövetségében, valamint a Magyar Energiaipari Szakszervezeti Szövetségben.

Tagjai vagyunk a világ egyik legnagyobb ágazati szakszervezeti szövetségének (ICEM), amely a Vegyipari-, Energiaipari-, Bányaipari és Általános Szakmák Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége.
Tagjai vagyunk továbbá az Európai Bánya- Vegyi és Energiaipari Szakszervezetek Szövetségnek. (EMCEF)
A BDSZ ágazati szakszervezet, tagjaink a mélyműveléses és külszíni bányászok, a bauxitbányászok, az uránbányászok, a vegyes ásványbányászat és feldolgozóipar, a kő-kavicsbányászat, a hazai szénsavtermelés és feldolgozás, a vízbányászat, valamint a bánya- és energiaipar háttérágazataiban dolgozók köréből tevődik össze. Tagjaink sorába tudhatjuk továbbá a lakókocsi-gyártók, a salgótarjáni VGÜ, és az Oroszlányban működő Borg Varner Turbó Systems Kft. munkavállalóit is.

Tagságunk további meghatározó részét a fenti cégektől korábban nyugdíjba vonult több mint húszezer bányásznyugdíjas teszi ki. A hetvenöt bányász nyugdíjas alapszervezet összefogását, irányítását az Országos Nyugdíjas Választmány látja el.
Saját tulajdonú szakszervezeti székházunk Budapesten, a VI. ker. Városligeti fasor 46-48. szám alatt található. Két üdülőnk működik Balatongyörökön és Agárdon, amelyet tagjaink kedvezményesen vehetnek igénybe.
Van saját bányász címerünk, jelvényünk és himnuszunk. Minden év szeptemberének első vasárnapján a Bányásznapot, december 4-én pedig Szent Borbálát, a bányászok védőszentjét ünnepeljük.

A bányászokat a világban és Magyarországon is a társadalom megkülönböztetett figyelme és megbecsülése övezi.
A bányászszakszervezet hosszú fennállása alatt, ha kellett éhségsztrájkokkal, ha kellett széncsatákkal, munkaversennyel, lobbizással, szakértői tárgyalással, és ha szükséges volt, sztrájkkal, demonstrációval lépett fel a munkavállalók érdekeinek kivívása vagy védelme érdekében. Számtalan korábbi vívmány, szerzett jog ma is megilleti a bányászokat. Ezek többségét törvények, rendeletek garantálják, egy részüket pedig a bányászatban általánosan meglévő kollektív szerződésekben rögzített és kikényszeríthető megállapodások garantálják.

A bánya-erőmű vertikumokban dolgozó bányászainkat Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés védi, 1995 óta. A vertikumon kívüli szénbányászat és egyéb bányászati tevékenységet folytató cégek dolgozói érdekvédelmében létrehoztuk a Bányászati Ágazati Párbeszéd Bizottságot és itt is tárgyalunk egy ágazati kollektív szerződés megkötéséről.
A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének központi lapja a "Bányamunkás", amely 1913 óta kitartóan szolgálja a szakszervezeti tagság és a bányász munkavállalók érdekeit.
Remélhetőleg ezzel a rövid bemutatkozással sikerült felkelteni érdeklődésedet a szakszervezet, a bányászszakszervezet iránt. Ha úgy döntesz, hogy belépsz hozzánk, a tagunk, a társunk leszel, jelentkezz! Mi várunk, megfogjuk a kezed és segítünk Neked. Hidd el, együtt okosabbak, bátrabbak és erősebbek leszünk.