H-1068 Budapest, Városligeti fasor 46-48. - Telefon: (36-1) 322-1226 - Fax: (36-1) 342-1942
Valóban, kell ez nekünk? De hát mi is az az európai szociális párbeszéd tulajdonképpen? A szociális párbeszéd fogalma, ha lassan is, de már kezdi elfoglalni méltó helyét hétköznapjainkban. Bár az sem ritka, hogy ha valamilyen közvélemény-kutatás során megkérdezik az embereket az utcán, sokan a szociális érzékenységgel, vagy valami hasonlóval azonosítják. Egyre többen tudják azonban, hogy ez a fogalom a munkáltatók és munkavállalók párbeszédét takarja, amilyen például a kollektív tárgyalás. Ennek munkahelyi szinten van értelme, de hogy jön ide Európa?
A szociális párbeszéd természetesen nemzeti szinten sem korlátozódik a munkahelyekre. Országosan az Országos Egyeztető Tanácsban, ágazati szinten pedig - ahol van - az ágazati párbeszéd bizottságokban is folyik. De ha ez így van, miért kellene ennek a sornak az országhatáron megszakadnia? Nem is szakad meg, folytatódik európai ágazati és uniós szinten.
Uniós szinten a szociális párbeszéd az európai munkáltatói szövetségek és az Európai Szakszervezeti Szövetség között folyik, amelynek eredményei az un. önkéntes keret megállapodások, vagy EU irányelvek, ha az EU törvényalkotó szervei olyan jelentősnek látják a megállapodást, hogy EU jogszabály rangjára emelik, amit kötelező minden tagállamnak beépíteni a jogrendjébe. Az önkéntes keret-megállapodások azonban szintén nagyon fontosak, hiszen ezek ugyanúgy kötelező érvényűek, mint az irányelvek, azonban alkalmazásuk a szociális partnerek csatornáin keresztül történik. Fontos ismerni őket, mert a kollektív tárgyalások során ugyanúgy hivatkozni lehet rájuk, mint bármely jogszabályra.
A BDSZ számára megkülönböztetett jelentősége az európai ágazati párbeszéd fórumainak van, amelyek munkájában részt is vesz. Ezek közül a legnagyobb jelentősége az EMCEF-nek, az Európai Energia- Bánya- és Vegyipari Szövetségnek van, tekintettel arra, hogy e szervezet tevékenysége befolyásolja a legnagyobb mértékben az ágazat sorsát.
A MEF (a bányaipari dolgozók európai szövetsége), valamint az EFCGWU (a vegyipari ágazat és a hozzá tartozó alágazatok európai szövetsége) a nyolcvanas évek végén jött létre azzal a céllal, hogy képviselje az ezekben az ágazatokban dolgozó munkavállalók érdekeit, különösen olyan esetekben, amikor az európai egyesülés, vagy más európai folyamatok következményeinek kivédéséről volt szó. A két európai szövetség 1996-ban egyesült, mivel úgy érezték, hogy európai szinten erősebb szakszervezeti képviseletre van szükség - főleg a globalizációt, valamint a képviselt ágazatokban végbemenő szerkezetváltást figyelembe véve.
Az EMCEF jelenleg 35 ország és 128 szakszervezet 2,5 millió tagját fogja össze. Tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek, és szorosan együttműködik más európai ágazati szövetségekkel, és tevékenységét összehangolja az ICEM-mel (a Vegyi-, Energia- és Bányaipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével).
Az 2004-es kongresszus óta az EMCEF keretén belül négy bizottság működik: a Kollektív Tárgyalás, az Európai Üzemi Tanács (EÜT), az Iparpolitikai, Környezetvédelmi és Munkavédelmi, valamint a Szociális Párbeszéd Bizottság. A kongresszust követően, 2004 szeptemberében a BDSZ elnökét, Rabi Ferencet választották meg az EMCEF Szociális Párbeszéd Bizottságának elnökéül, ami egyúttal azt is jelentette, hogy tagja az Elnökségnek és a Végrehajtó Bizottságnak. Ezáltal a BDSZ lehetőséget kapott arra, hogy közvetlen módon részt vehessen ezeknek a fontos testületeknek a munkájában.
Az Elnökség évente négy alkalommal ülésezik, amely alkalmakkor megtárgyalják az aktuális európai helyzettel kapcsolatos kérdéseket, valamint elemzik az EMCEF által képviselt területeken végbement legfontosabb eseményeket. A legutóbbi ülésen (2007. június 7-én), például a következő kérdések kerültek napirendre:
A szociális párbeszéd természetesen nemzeti szinten sem korlátozódik a munkahelyekre. Országosan az Országos Egyeztető Tanácsban, ágazati szinten pedig - ahol van - az ágazati párbeszéd bizottságokban is folyik. De ha ez így van, miért kellene ennek a sornak az országhatáron megszakadnia? Nem is szakad meg, folytatódik európai ágazati és uniós szinten.
Uniós szinten a szociális párbeszéd az európai munkáltatói szövetségek és az Európai Szakszervezeti Szövetség között folyik, amelynek eredményei az un. önkéntes keret megállapodások, vagy EU irányelvek, ha az EU törvényalkotó szervei olyan jelentősnek látják a megállapodást, hogy EU jogszabály rangjára emelik, amit kötelező minden tagállamnak beépíteni a jogrendjébe. Az önkéntes keret-megállapodások azonban szintén nagyon fontosak, hiszen ezek ugyanúgy kötelező érvényűek, mint az irányelvek, azonban alkalmazásuk a szociális partnerek csatornáin keresztül történik. Fontos ismerni őket, mert a kollektív tárgyalások során ugyanúgy hivatkozni lehet rájuk, mint bármely jogszabályra.
A BDSZ számára megkülönböztetett jelentősége az európai ágazati párbeszéd fórumainak van, amelyek munkájában részt is vesz. Ezek közül a legnagyobb jelentősége az EMCEF-nek, az Európai Energia- Bánya- és Vegyipari Szövetségnek van, tekintettel arra, hogy e szervezet tevékenysége befolyásolja a legnagyobb mértékben az ágazat sorsát.
A MEF (a bányaipari dolgozók európai szövetsége), valamint az EFCGWU (a vegyipari ágazat és a hozzá tartozó alágazatok európai szövetsége) a nyolcvanas évek végén jött létre azzal a céllal, hogy képviselje az ezekben az ágazatokban dolgozó munkavállalók érdekeit, különösen olyan esetekben, amikor az európai egyesülés, vagy más európai folyamatok következményeinek kivédéséről volt szó. A két európai szövetség 1996-ban egyesült, mivel úgy érezték, hogy európai szinten erősebb szakszervezeti képviseletre van szükség - főleg a globalizációt, valamint a képviselt ágazatokban végbemenő szerkezetváltást figyelembe véve.
Az EMCEF jelenleg 35 ország és 128 szakszervezet 2,5 millió tagját fogja össze. Tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek, és szorosan együttműködik más európai ágazati szövetségekkel, és tevékenységét összehangolja az ICEM-mel (a Vegyi-, Energia- és Bányaipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével).
Az 2004-es kongresszus óta az EMCEF keretén belül négy bizottság működik: a Kollektív Tárgyalás, az Európai Üzemi Tanács (EÜT), az Iparpolitikai, Környezetvédelmi és Munkavédelmi, valamint a Szociális Párbeszéd Bizottság. A kongresszust követően, 2004 szeptemberében a BDSZ elnökét, Rabi Ferencet választották meg az EMCEF Szociális Párbeszéd Bizottságának elnökéül, ami egyúttal azt is jelentette, hogy tagja az Elnökségnek és a Végrehajtó Bizottságnak. Ezáltal a BDSZ lehetőséget kapott arra, hogy közvetlen módon részt vehessen ezeknek a fontos testületeknek a munkájában.
Az Elnökség évente négy alkalommal ülésezik, amely alkalmakkor megtárgyalják az aktuális európai helyzettel kapcsolatos kérdéseket, valamint elemzik az EMCEF által képviselt területeken végbement legfontosabb eseményeket. A legutóbbi ülésen (2007. június 7-én), például a következő kérdések kerültek napirendre:
Részt kell-e vennünk az európai szociális párbeszédben?
1.
Az Európai Uniós Alapszerződés sorsának alakulása: ezen belül szó esett az EU törvényalkotás ütemezéséről, az EMCEF kereskedelempolitikai védelmi intézkedésekkel kapcsolatos, az Európai Szakszervezeti Szövetséggel és az ETUF-TCL-lel közös állásfoglalásáról, az EU Parlamentnek a vállalatok szociális felelősségével kapcsolatosan benyújtott állásfoglalásáról, a márciusban Rómában megalakult Pán-Európai Szakszervezeti Tanácsról, valamint a vegyipar jövőjéről készült tanulmányról.
2.
Tájékoztató az Iparpolitika Bizottság üléséről
3.
Tájékoztató a Kollektív Tárgyalás Bizottság üléséről
4.
Tájékoztató a Szociális Párbeszéd Bizottság és ÁPB-k üléséről
5.
Tájékoztató az Európai Üzemi Tanács Bizottság üléséről
Az Európai Üzemi Tanács Bizottság ülése elsősorban az Európai Részvénytársaság (SE) kérdéseivel, továbbá az EMCEF EÜT-koordinátorok listájának összeállításával foglalkozott.
A Végrehajtó Bizottság évente egy alkalommal ülésezik, rendszerint szeptemberben. A VB feladata, hogy a kongresszusok között olyan kérdésekben döntsön, amelyekben egyébként a kongresszus, illetve két kongresszus között félidőben a Közgyűlés dönt.
Az elmúlt évben, 2006-ban került sor a legutóbbi Közgyűlés összehívására, amelynek helyszíne Isztambul volt. Annak, hogy a helyszín ez a város lett, két oka is volt: egyrészt a szervezés viszonylag alacsony költsége, másrészt - és ez talán az anyagi vonatkozásoknál is fontosabb - az a szándék, hogy az EMCEF jelezze: támogatja a török szakszervezeteket nehéz helyzetükben.
A Közgyűlésnek három fő feladata volt:
A Végrehajtó Bizottság évente egy alkalommal ülésezik, rendszerint szeptemberben. A VB feladata, hogy a kongresszusok között olyan kérdésekben döntsön, amelyekben egyébként a kongresszus, illetve két kongresszus között félidőben a Közgyűlés dönt.
Az elmúlt évben, 2006-ban került sor a legutóbbi Közgyűlés összehívására, amelynek helyszíne Isztambul volt. Annak, hogy a helyszín ez a város lett, két oka is volt: egyrészt a szervezés viszonylag alacsony költsége, másrészt - és ez talán az anyagi vonatkozásoknál is fontosabb - az a szándék, hogy az EMCEF jelezze: támogatja a török szakszervezeteket nehéz helyzetükben.
A Közgyűlésnek három fő feladata volt:
A kétségtelen fejlődéstől függetlenül megoldatlan maradt néhány, éppen a munkavállalók számára fontos kérdés. Az európai egyesülési folyamat eddig csaknem teljesen kizárta a szociális témákat. Pontosan a szolgáltatási irányelv, valamint az egyes országok között továbbra sem teljesen nyitott munkaerőpiac körüli viták mutatják az európai integráció szociális dimenziójának szükségességét.
Az EMCEF legutóbbi kongresszusa alkalmával fontos határozatokat hozott munkájának jövőbeni struktúráját, de ugyanakkor a döntési folyamatokat illetően is. Az a tény, hogy 4 témára összpontosítottak a bizottságok létrehozásában, valamint hogy létrehozták a Végrehajtó Bizottságot, megteremti annak a lehetőségét, hogy az ágazatainkban működő európai szakszervezetek között intenzívebbé váljon az együttműködés. Az EMCEF információs rendszere megteremti annak a feltételét is, hogy a tagszervezetek részt vehessenek az EMCEF mindennapi munkájában is. A jövőben arra lesz szükség, hogy az európai tárgyalások területén világosabbak legyenek a mandátumok elosztásának szempontjai, és hogy átláthatóbbak legyenek az egyes projektek.
Abból, hogy az EMCEF különböző testületei kiemelten foglalkoznak a szociális párbeszéd kérdéseivel, kitűnik, hogy a szociális párbeszéd a szakszervezeti tevékenység legfontosabb eleme minden szinten. Az EMCEF Szociális Párbeszéd Bizottságának az a feladata, hogy biztosítsa az ágazati szociális párbeszéd minőségét, valamint az, hogy strukturált párbeszédet (ágazati párbeszéd bizottság létrejöttét) kezdeményezze az EMCEF hatáskörébe tartozó minden ágazatban.
A 2004-es kongresszus előtt 2 ÁPB működött (villamos-ipari és bányaipari), és évek óta folytak folyamatosan tárgyalások más ágazatokban is. Ez a befektetés, amit a kongresszusi határozatok is megerősítettek, nagyon sikeresnek bizonyult, hiszen a vegyipari ágazat is létrehozta az ÁPB-t a 2004-es év végén. Ez a siker az EMCEF erőfeszítéseinek köszönhető.
Hasonlóképpen benyújtásra került a közös kérelem az EUROGAS-zal együtt a "földgáz" szociális párbeszéd bizottság létrehozására. A Bizottság jóváhagyta a kérelmet, miután megvizsgálta a kérelmezők (EMCEF, EPSU és EUROGAS) reprezentativitását. Bár ez az ágazat nem olyan nagy, mint a vegyipari, de stratégiai jelentősége van az európai energiapolitikában. Sajnos az EUROGAS-nak nehézségei vannak a leendő ÁPB tagjainak kijelölésében, ezért folyton az alakuló ülés elhalasztását kéri.
Ez azt jelenti, hogy az EMCEF hamarosan megduplázza az ÁPB-k számát a 2004-es kongresszushoz képest.
Az EMCEF keretén belül működő ÁPB-k közül a magyar bányaipar számára az Európai Kitermelő-ipari Ágazati Párbeszéd Bizottság a legfontosabb fórum. Ez a bizottság 2002-ben jött létre, vagyis éppen akkor, amikor az új Közösségi Munkabiztonsági Stratégia életbe lépett. A Bányászati Bizottságnak az volt a feladata, hogy folytassa a korábbi Szénbizottság munkáját, amely az Európai Szén és Acél Közösségi Megállapodás (ECSC) keretében jött létre. Az új bizottság kibővült az egyéb kitermelő ágazatokkal, amit 2005-ben a nevének megváltoztatásával kifejezésre is juttatott (korábban Bányaipari ÁPB). Megalakulása óta, valamint tagjainak korábban szerzett kompetenciáira alapozva a munkahelyi biztonság kérdése a bizottság egyik kiemelt témája. A bizottság már 2004 novemberében elfogadott egy közös nyilatkozatot a munkahelyi biztonságra vonatkozóan, amely a nyersanyag-kitermelés területén a képzéssel és megelőzéssel, valamint a munkavállalók szerepével és participációjával foglalkozott. Ez az alapvető fontosságú nyilatkozat a további szociális fejlődést és a partnerség megszilárdítását célozza a kitermelő ágazatban.
A kitermelő ipart nagymértékben érinti az ipari szerkezetváltás (főleg a bányákat). A számtalan bányabezárás odavezetett, hogy aránytalanul magas a megszűnt munkahelyek száma, és sok régió kilátástalan helyzetbe került azáltal, hogy az ipari medencék újrahasznosítása nem történt meg. Ugyanakkor néhány figyelemre méltó projekt - főleg Németországban - megmutatja, hogy ez hogyan lehetséges (pl. Gelsenkirchen - Bismarck, Ruhr-vidék).
A Párbeszéd Bizottság munkabizottsága évente 4 alkalommal ül össze, plenáris ülés évente 2 alkalommal van. A munkabizottság ülésein az éves munkatervben szereplő témák, illetve aktuális kérdések megvitatása szerepel azzal a céllal, hogy a plenáris ülések napirendjeivel kapcsolatos dokumentumok tervezetei vitára - és elfogadásra - alkalmas állapotban kerüljenek a bizottság elé.
A legutóbbi munkabizottsági ülés 2007. május 31-én volt, ahol a következő témák kerültek megvitatásra:
Az EMCEF legutóbbi kongresszusa alkalmával fontos határozatokat hozott munkájának jövőbeni struktúráját, de ugyanakkor a döntési folyamatokat illetően is. Az a tény, hogy 4 témára összpontosítottak a bizottságok létrehozásában, valamint hogy létrehozták a Végrehajtó Bizottságot, megteremti annak a lehetőségét, hogy az ágazatainkban működő európai szakszervezetek között intenzívebbé váljon az együttműködés. Az EMCEF információs rendszere megteremti annak a feltételét is, hogy a tagszervezetek részt vehessenek az EMCEF mindennapi munkájában is. A jövőben arra lesz szükség, hogy az európai tárgyalások területén világosabbak legyenek a mandátumok elosztásának szempontjai, és hogy átláthatóbbak legyenek az egyes projektek.
Abból, hogy az EMCEF különböző testületei kiemelten foglalkoznak a szociális párbeszéd kérdéseivel, kitűnik, hogy a szociális párbeszéd a szakszervezeti tevékenység legfontosabb eleme minden szinten. Az EMCEF Szociális Párbeszéd Bizottságának az a feladata, hogy biztosítsa az ágazati szociális párbeszéd minőségét, valamint az, hogy strukturált párbeszédet (ágazati párbeszéd bizottság létrejöttét) kezdeményezze az EMCEF hatáskörébe tartozó minden ágazatban.
A 2004-es kongresszus előtt 2 ÁPB működött (villamos-ipari és bányaipari), és évek óta folytak folyamatosan tárgyalások más ágazatokban is. Ez a befektetés, amit a kongresszusi határozatok is megerősítettek, nagyon sikeresnek bizonyult, hiszen a vegyipari ágazat is létrehozta az ÁPB-t a 2004-es év végén. Ez a siker az EMCEF erőfeszítéseinek köszönhető.
Hasonlóképpen benyújtásra került a közös kérelem az EUROGAS-zal együtt a "földgáz" szociális párbeszéd bizottság létrehozására. A Bizottság jóváhagyta a kérelmet, miután megvizsgálta a kérelmezők (EMCEF, EPSU és EUROGAS) reprezentativitását. Bár ez az ágazat nem olyan nagy, mint a vegyipari, de stratégiai jelentősége van az európai energiapolitikában. Sajnos az EUROGAS-nak nehézségei vannak a leendő ÁPB tagjainak kijelölésében, ezért folyton az alakuló ülés elhalasztását kéri.
Ez azt jelenti, hogy az EMCEF hamarosan megduplázza az ÁPB-k számát a 2004-es kongresszushoz képest.
Az EMCEF keretén belül működő ÁPB-k közül a magyar bányaipar számára az Európai Kitermelő-ipari Ágazati Párbeszéd Bizottság a legfontosabb fórum. Ez a bizottság 2002-ben jött létre, vagyis éppen akkor, amikor az új Közösségi Munkabiztonsági Stratégia életbe lépett. A Bányászati Bizottságnak az volt a feladata, hogy folytassa a korábbi Szénbizottság munkáját, amely az Európai Szén és Acél Közösségi Megállapodás (ECSC) keretében jött létre. Az új bizottság kibővült az egyéb kitermelő ágazatokkal, amit 2005-ben a nevének megváltoztatásával kifejezésre is juttatott (korábban Bányaipari ÁPB). Megalakulása óta, valamint tagjainak korábban szerzett kompetenciáira alapozva a munkahelyi biztonság kérdése a bizottság egyik kiemelt témája. A bizottság már 2004 novemberében elfogadott egy közös nyilatkozatot a munkahelyi biztonságra vonatkozóan, amely a nyersanyag-kitermelés területén a képzéssel és megelőzéssel, valamint a munkavállalók szerepével és participációjával foglalkozott. Ez az alapvető fontosságú nyilatkozat a további szociális fejlődést és a partnerség megszilárdítását célozza a kitermelő ágazatban.
A kitermelő ipart nagymértékben érinti az ipari szerkezetváltás (főleg a bányákat). A számtalan bányabezárás odavezetett, hogy aránytalanul magas a megszűnt munkahelyek száma, és sok régió kilátástalan helyzetbe került azáltal, hogy az ipari medencék újrahasznosítása nem történt meg. Ugyanakkor néhány figyelemre méltó projekt - főleg Németországban - megmutatja, hogy ez hogyan lehetséges (pl. Gelsenkirchen - Bismarck, Ruhr-vidék).
A Párbeszéd Bizottság munkabizottsága évente 4 alkalommal ül össze, plenáris ülés évente 2 alkalommal van. A munkabizottság ülésein az éves munkatervben szereplő témák, illetve aktuális kérdések megvitatása szerepel azzal a céllal, hogy a plenáris ülések napirendjeivel kapcsolatos dokumentumok tervezetei vitára - és elfogadásra - alkalmas állapotban kerüljenek a bizottság elé.
A legutóbbi munkabizottsági ülés 2007. május 31-én volt, ahol a következő témák kerültek megvitatásra:
1.
Az időközben megüresedett funkciók betöltése, megerősítése, valamint a Titkárság jelentésének megvitatása. A jelentésben a legfontosabb helyet a szociális párbeszéd kérdése foglalta el.
2.
A második feladat az állásfoglalás és határozattervezetek megvitatása és elfogadása. Itt is a szociális párbeszéd volt a kiemelt téma. Az EMCEF a következő területeken fogja a jövőben tevékenységét fokozni:
3.
A közgyűlés programjának harmadik részében a közgyűlés központi témájának megvitatására került sor, amelynek címe: "Az európai integráció jövője - Az európai egyesülési folyamat". A vitaindító előadás kiemelte, hogy az európai egyesülési folyamat kezdete óta, amikor is több mint 60 évvel ezelőtt, 1952-ben az Európai Acél- és Szénközösség 6 taggal megalakult, sokkal messzebbre jutott, mint egyszerűen a békés egymás mellet élés megteremtése, vagy a földrajzi terjeszkedés. Mindaz, amit sikerült elérni, ma már természetes.
•
Támogatja a meglévő szociális párbeszéd bizottságok munkáját,
•
ösztönzi új bizottságok létrejöttét minden ágazatban,
•
meghatározza az ágazati bizottságokban megtárgyalandó témákat az EMCEF négy bizottságának (Iparpolitikai, Szociális Párbeszéd, EÜT, Kollektív Tárgyalás) a munkájára alapozva,
•
véleménycserét folytat más európai szövetségekkel, kiemelten a Vas- és Fémipari Szövetséggel, valamint a Textil-, Ruházati- és Bőripari Szövetséggel,
•
az érintett tagszervezetekkel való egyeztetés után közös állásfoglalásokban állapodik meg a munkáltatókkal, valamint, ha erre lehetőség kínálkozik, megállapodásokat köt,
•
hozzájárul az Európai Szakszervezeti Szövetség által koordinált európai szociális párbeszéd tartalmának alakításához.
A fontos döntések, állásfoglalások, megállapodások a plenáris üléseken születnek meg. A közelmúlt legjelentősebb eredménye, amely az európai szociális párbeszéd első ágazati szintű dokumentuma, a kristályos szilícium-dioxid (homok) kezelésével kapcsolatos munkavédelmi megállapodás. Ennek a lényege a következő:
Megállapodás a dolgozók egészségvédelméről a kristályos szilícium-dioxid és a kristályos szilíciumdioxid tartalmú termékek megfelelő kezelésére és használatára vonatkozó előírások alapján
(megjelent 2006/C 279/02 számmal az EU Hivatalos Közlönyében)
Célok
Megállapodás a dolgozók egészségvédelméről a kristályos szilícium-dioxid és a kristályos szilíciumdioxid tartalmú termékek megfelelő kezelésére és használatára vonatkozó előírások alapján
(megjelent 2006/C 279/02 számmal az EU Hivatalos Közlönyében)
Célok
1.
Energiapolitika és klímaváltozás: Thomas Schneider, a Közlekedés- és Energiaügyi Főigazgatóság képviselőjének előadása az EU energia-csomagjáról
2.
Lengyelország, Németország, Bulgária, Franciaország és Magyarország beszámolója az EU energiapolitikájának az ágazat szociálpolitikájára gyakorolt hatásáról
3.
CO2 kibocsátás és tiszta szén technológia: Thorsten Diercks, az EURACOAL képviselőjének előadása
4.
A klímaváltozással kapcsolatos politikák hatása a foglalkoztatásra: a tanulmány eredményeit bemutatja Sophie Dupressoir, az Európai Szakszervezeti Szövetség képviseletében
5.
A talajvédelmi irányelv-tervezet vitája: a vita célja egy közös állásfoglalás kialakítása.
6.
Tájékoztató egy pályázat beadásának a lehetőségéről, amelynek keretében tanulmány készülne a vállalatok szociális felelősségével kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, előadó JF Renucci, EMCEF főtitkár-helyettes
7.
Tájékoztató a rákkeltő anyagokra vonatkozó EU Irányelv előzetes vitájának második fordulójáról, előadó Mich?le Wyart-Remy, IMA-Europe
8.
Gyors mérleg az "Ásványok Nyílt Napja" (Minerals Day) májusi rendezvényeiről
Irányelvek
(1) A Felek együttműködnek az ismeretek bővítésében a belélegezhető kristályos szilícium-dioxid egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, különös tekintettel az iránymutató gyakorlat kutatására, figyelemmel kísérésére és terjesztésére.
(2) A Felek felismerik, hogy szükség van európai szintű megelőzési stratégiára a belélegezhető kristályos szilícium-dioxiddal kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelen Megállapodás aláírásával a Felek elfogadnák az adott szektor szabályozatlan expozíciós mutatóit, vagy a teljes szektor tényleges expozíciós értékeit.
(3) A Felek elismerik, hogy a 89/391 sz. irányelv általános kikötései, valamint a dolgozók vegyi anyagokkal szembeni munka- és egészségvédelméről szóló 98/24 sz. irányelvben foglaltak mindenkor érvényesek (különös tekintettel a következő cikkelyekre: 4. cikkely: meghatározás és kockázatelemzés; 5. cikkely: kockázat-megelőzés; 6. cikkely: specifikus védelmi és megelőző intézkedések; 7. cikkely: balesetek, biztonsági események és vészhelyzetek kezelésére vonatkozó rendelkezések; 8. cikkely: dolgozók tájékoztatása és képzése).
(4) A Felek megegyeznek abban, hogy a kristályos szilícium-dioxid, és a kristályos szilícium-dioxidot tartalmazó anyagok/termékek/nyersanyagok, a Megállapodás 5. Mellékletében részletezettek szerint, alapvető, hasznos és gyakran nélkülözhetetlen komponensek/alkotórészek számos ipari vagy egyéb szakmai tevékenység számára, amelyek hozzájárulnak a munkahelyek védelméhez, és az iparágak és a vállalatok gazdasági jövőjének biztosításához, és ezért folytatni kell a gyártásukat és a széleskörű felhasználásukat
(5) A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Megállapodás 1. Mellékletében kifejtett "Iránymutató gyakorlat" megvalósítása hatékonyan hozzájárul a kockázatkezeléshez a belélegezhető kristályos szilíciumdioxidnak való kitettség megelőzésével, vagy ahol ez jelenleg nem elérhető cél, a kitettség minimalizálásával, a megfelelő megelőző és védelmi intézkedések alkalmazásával, a 98/24 sz. irányelv II. cikkelye szerint.
(6) A jelen Megállapodás nem mentesíti a Munkáltatókat és az Alkalmazottakat a nemzeti és az EU törvények maradéktalan teljesítésétől a munkások egészségének és biztonságának terén.
(7) Amennyiben az érvényben lévő nemzeti gyakorlat szigorúbbnak mutatkozik, mint a jelen Megállapodás szerinti követelmények, a munkaadóknak és az Alkalmazottaknak ezt a nemzeti gyakorlatot kell követniük.
Iránymutató gyakorlat
(1) A Felek közösen elfogadják a Megállapodás 1. Mellékletében foglalt Iránymutató gyakorlatot.
(2) A Munkaadók, az Alkalmazottak és a Dolgozók képviselői együttesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy legjobb tudásuk szerint megvalósítják az Iránymutató gyakorlatot helyi szinten, amennyiben az alkalmazható, s ebbe bevonják az esetenként a helyszínen tartózkodó nem Alkalmazottakat, például alvállalkozókat is, akik munkavédelmi kockázatnak vannak kitéve (pl. ahol alkalmazható, az Iránymutató gyakorlat vállalkozói szerződésbe való beépítésével).
Figyelemre méltó, hogy az EMCEF által kezdeményezett megállapodást milyen sok testület és szervezet írt alá, és tette ezáltal ágazatokon túlmutató dokumentummá:
APFE - Európai Üvegszál-gyártók Egyesülése, BIBM - Készbeton Gyártók Nemzetközi Irodája, CAEF - Öntödék Európai Egyesülése, CEEMET - Fém-, Gépészeti- és Műszaki Alapú Iparágak Európai Munkáltatóinak Tanácsa, CERAME-UNIE - Európai Kerámiaipari Egyesülés, CEMBUREAU - Európai Öntőműhelyek Egyesülete, EMCEF - Európai Bányászati, Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szövetsége, EMF - Fémipari Dolgozók Európai Szövetsége, EMO - Európai Vakolóanyag-gyártók Ipari Szervezete, EURIMA - Európai Szigetelőanyag-gyártók Egyesülése, EUROMINES - Bányászati Iparágak Európai Egyesülése, EURO-ROC - Természetes Kövek Feldolgozó Iparágainak Európai és Nemzetközi Szövetsége, ESGA - Európai Speciális Üveg Egyesülés, FEVE - Európai Öblösüveg Szövetség, GEPVP - Síküveg-gyártók Európai Egyesülete, IMA-Europe - Ipari Ásvány Egyesülés, UEPG - Európai Aggregát Egyesülés
Azt gondolom, ebből a rövid bepillantásból mindenki számára világossá vált, milyen fontos eredményei vannak az európai szociális párbeszédnek, és hogy ezek az eredmények hogyan befolyásolják az ágazatban dolgozók életét, az ágazati és munkahelyi szociális párbeszédet. A BDSZ képviselői - elsősorban Rabi Ferenc elnök az EMCEF vezető testületeinek tagjaként - mindent megtesznek annak érdekében, hogy méltó módon képviseljék az európai szociális párbeszéd fórumain a magyar bányászok érdekeit, és hogy segítsék az európai szintű eredmények hazai alkalmazását.
A kétoldalú kapcsolatok, amelyek korábban a BDSZ nemzetközi tevékenységének gerincét alkották, természetesen továbbra is fontosak. A hagyományosan jó és nagy múltra visszatekintő együttműködés a német IGBCE szakszervezettel továbbra is komoly segítséget jelent a BDSZ számára, hiszen olyankor, amikor valamilyen probléma megoldásához keresünk példákat a nemzetközi gyakorlatban, azokat a legnagyobb valószínűséggel a német munkaügyi kapcsolat rendszerben fogjuk megtalálni, amelyre a magyar is épül.
Kiemelkedően jó kapcsolat alakult ki az utóbbi években a cseh bányász-szakszervezettel is, amely nemcsak szakmai téren, de a személyes kapcsolatokban is eredményesen működik.
Jó a kapcsolat a lengyel bányászokkal, de más szakszervezetekkel is sor kerül egy-egy konkrét kérdésben együttműködésre. A leírtak alapján talán nem meglepő, hogy legtöbbször valamelyik európai fórumon.
(1) A Felek együttműködnek az ismeretek bővítésében a belélegezhető kristályos szilícium-dioxid egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, különös tekintettel az iránymutató gyakorlat kutatására, figyelemmel kísérésére és terjesztésére.
(2) A Felek felismerik, hogy szükség van európai szintű megelőzési stratégiára a belélegezhető kristályos szilícium-dioxiddal kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelen Megállapodás aláírásával a Felek elfogadnák az adott szektor szabályozatlan expozíciós mutatóit, vagy a teljes szektor tényleges expozíciós értékeit.
(3) A Felek elismerik, hogy a 89/391 sz. irányelv általános kikötései, valamint a dolgozók vegyi anyagokkal szembeni munka- és egészségvédelméről szóló 98/24 sz. irányelvben foglaltak mindenkor érvényesek (különös tekintettel a következő cikkelyekre: 4. cikkely: meghatározás és kockázatelemzés; 5. cikkely: kockázat-megelőzés; 6. cikkely: specifikus védelmi és megelőző intézkedések; 7. cikkely: balesetek, biztonsági események és vészhelyzetek kezelésére vonatkozó rendelkezések; 8. cikkely: dolgozók tájékoztatása és képzése).
(4) A Felek megegyeznek abban, hogy a kristályos szilícium-dioxid, és a kristályos szilícium-dioxidot tartalmazó anyagok/termékek/nyersanyagok, a Megállapodás 5. Mellékletében részletezettek szerint, alapvető, hasznos és gyakran nélkülözhetetlen komponensek/alkotórészek számos ipari vagy egyéb szakmai tevékenység számára, amelyek hozzájárulnak a munkahelyek védelméhez, és az iparágak és a vállalatok gazdasági jövőjének biztosításához, és ezért folytatni kell a gyártásukat és a széleskörű felhasználásukat
(5) A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Megállapodás 1. Mellékletében kifejtett "Iránymutató gyakorlat" megvalósítása hatékonyan hozzájárul a kockázatkezeléshez a belélegezhető kristályos szilíciumdioxidnak való kitettség megelőzésével, vagy ahol ez jelenleg nem elérhető cél, a kitettség minimalizálásával, a megfelelő megelőző és védelmi intézkedések alkalmazásával, a 98/24 sz. irányelv II. cikkelye szerint.
(6) A jelen Megállapodás nem mentesíti a Munkáltatókat és az Alkalmazottakat a nemzeti és az EU törvények maradéktalan teljesítésétől a munkások egészségének és biztonságának terén.
(7) Amennyiben az érvényben lévő nemzeti gyakorlat szigorúbbnak mutatkozik, mint a jelen Megállapodás szerinti követelmények, a munkaadóknak és az Alkalmazottaknak ezt a nemzeti gyakorlatot kell követniük.
Iránymutató gyakorlat
(1) A Felek közösen elfogadják a Megállapodás 1. Mellékletében foglalt Iránymutató gyakorlatot.
(2) A Munkaadók, az Alkalmazottak és a Dolgozók képviselői együttesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy legjobb tudásuk szerint megvalósítják az Iránymutató gyakorlatot helyi szinten, amennyiben az alkalmazható, s ebbe bevonják az esetenként a helyszínen tartózkodó nem Alkalmazottakat, például alvállalkozókat is, akik munkavédelmi kockázatnak vannak kitéve (pl. ahol alkalmazható, az Iránymutató gyakorlat vállalkozói szerződésbe való beépítésével).
Figyelemre méltó, hogy az EMCEF által kezdeményezett megállapodást milyen sok testület és szervezet írt alá, és tette ezáltal ágazatokon túlmutató dokumentummá:
APFE - Európai Üvegszál-gyártók Egyesülése, BIBM - Készbeton Gyártók Nemzetközi Irodája, CAEF - Öntödék Európai Egyesülése, CEEMET - Fém-, Gépészeti- és Műszaki Alapú Iparágak Európai Munkáltatóinak Tanácsa, CERAME-UNIE - Európai Kerámiaipari Egyesülés, CEMBUREAU - Európai Öntőműhelyek Egyesülete, EMCEF - Európai Bányászati, Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szövetsége, EMF - Fémipari Dolgozók Európai Szövetsége, EMO - Európai Vakolóanyag-gyártók Ipari Szervezete, EURIMA - Európai Szigetelőanyag-gyártók Egyesülése, EUROMINES - Bányászati Iparágak Európai Egyesülése, EURO-ROC - Természetes Kövek Feldolgozó Iparágainak Európai és Nemzetközi Szövetsége, ESGA - Európai Speciális Üveg Egyesülés, FEVE - Európai Öblösüveg Szövetség, GEPVP - Síküveg-gyártók Európai Egyesülete, IMA-Europe - Ipari Ásvány Egyesülés, UEPG - Európai Aggregát Egyesülés
Azt gondolom, ebből a rövid bepillantásból mindenki számára világossá vált, milyen fontos eredményei vannak az európai szociális párbeszédnek, és hogy ezek az eredmények hogyan befolyásolják az ágazatban dolgozók életét, az ágazati és munkahelyi szociális párbeszédet. A BDSZ képviselői - elsősorban Rabi Ferenc elnök az EMCEF vezető testületeinek tagjaként - mindent megtesznek annak érdekében, hogy méltó módon képviseljék az európai szociális párbeszéd fórumain a magyar bányászok érdekeit, és hogy segítsék az európai szintű eredmények hazai alkalmazását.
A kétoldalú kapcsolatok, amelyek korábban a BDSZ nemzetközi tevékenységének gerincét alkották, természetesen továbbra is fontosak. A hagyományosan jó és nagy múltra visszatekintő együttműködés a német IGBCE szakszervezettel továbbra is komoly segítséget jelent a BDSZ számára, hiszen olyankor, amikor valamilyen probléma megoldásához keresünk példákat a nemzetközi gyakorlatban, azokat a legnagyobb valószínűséggel a német munkaügyi kapcsolat rendszerben fogjuk megtalálni, amelyre a magyar is épül.
Kiemelkedően jó kapcsolat alakult ki az utóbbi években a cseh bányász-szakszervezettel is, amely nemcsak szakmai téren, de a személyes kapcsolatokban is eredményesen működik.
Jó a kapcsolat a lengyel bányászokkal, de más szakszervezetekkel is sor kerül egy-egy konkrét kérdésben együttműködésre. A leírtak alapján talán nem meglepő, hogy legtöbbször valamelyik európai fórumon.
•
azon Alkalmazottak és egyéb személyek egészségének védelme, akik munkakörüknél fogva ki vannak téve a kristályos szilícium-dioxidot tartalmazó anyagokból/termékekből/nyersanyagokból származó, belélegezhető kristályos szilícium-dioxid hatásainak, C 279/2 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006. 11. 17.
•
a belélegezhető kristályos szilícium-oxidnak való kitettség minimalizálása a munkahelyeken, a jelen
•
Megállapodásban rögzített Iránymutató gyakorlat alkalmazásával, a belélegezhető kristályos szilíciumdioxiddal kapcsolatos munkahelyi egészségi kockázatok megelőzése, elkerülése és csökkentése érdekében,
•
az ismeretek növelése a belélegezhető kristályos szilícium-dioxid lehetséges egészségi hatásairól és az Iránymutató gyakorlatról.
Dr. Stanitz Károly
a BDSZ nemzetközi titkár
a BDSZ nemzetközi titkár
){kind=logo}
