Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) által szervezett demonstráción a LIGA és MASZSZ tagszervezetei közös demonstráción tiltakoztak a januárban hatályba lépő, a cafeteria-elemek kedvezményes adózásának megváltoztatását előíró törvény ellen. A demonstrációt a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is támogatta.
A demonstráció Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épülete előtt kezdődött
Gál Rezső a rendezvény narrátora köszöntötte a résztvevőket. Felvezetőjében kiemelte, hogy a két oknál fogva is az MNB a rendezvény helyszíne: a szeptember 26-ai demonstráción megígértük, valamint az MNB július 28-án készített egy programot 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatásáért címmel, melyben szerepelnek a következők: Adókedvezmény a vállalati egészségügyi csomagokra, Egészségpénztári be-és kifizetések célzott ösztönzése. Sajnos az országgyűlési képviselők nem így szavaztak.
Szilágyi József, a LIGA alelnöke, az EVDSZ elnöke kiemelte: ez a rendezvény pártsemleges, szakszervezeti érdekérvényesítési akció, amelynek célja, hogy felhívja a kormány figyelmét az adótörvények megváltozásának negatív hatásaira. A szakszervezeti konföderációk egyetértenek abban, hogy a cafeteria-rendszer megváltoztatása, az egyes elemek kedvezményes adózásának eltörlése a dolgozóknak nettó jövedelem kiesést okoz, amely 2 millió munkavállalót is érinthet.
Rabi Ferenc a BDSZ elnöke is idézett az MNB korábbi tanulmányából, melyben deklarálják, hogy öngondoskodási megtakarításnak tekintik a megtakarítási célú rendszeres díjas életbiztosításokat és önkéntes nyugdíjpénztári tagságokat, mivel ezek forrását jellemzően rendszeres jövedelemből hosszú távon félre tett kis összegek jelentik. Ezen rendszeres megtakarításokat veszélyezteti a cafetéria rendszer adózási szabályainak megváltoztatása, bizonytalanságot okoz.
Mindezek miatt a szervezők petícióval fordultak Matolcsy Györgyhöz, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, amelyben azt kérték, hogy „saját eszközeivel segítse elő a szakszervezeti konföderáció törekvéseinek teljesülését a béren kívüli juttatások vonatkozásában”. A petíciót a jegybank részéről nem vette át senki, így a demonstráció szervezői az épület falára ragasztották.
A tüntetők innen az Országházhoz vonultak, ahol az esemény főszervezője, Hatvani Jácint, a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének elnöke kijelentette, hogy sok politikus nem ismeri a munka világát, de az új adójogszabályokkal „durván beleavatkoztak a munka világába”. A fejlett munkakultúrát és juttatási rendszert biztosító, jelentős értéket előállító munkaadóknál akarnak radikális változást elérni az autóiparban, az energetikában, gyógyszeriparban vagy a vegyiparban..
A szakszervezeti vezető fontos gazdasági érdeknek nevezte a munkavállalók megtartását béren kívüli juttatásokkal. A munkakörülmények rendszerint a törvényalkotók miatt romlanak, így például megszüntették a nyugdíjkor-engedményt és szigorították a munka törvénykönyve állami vállalatokra vonatkozó rendelkezéseit.
Csóti Csaba, a KKDSZ Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnöke fölszólította a kormányt, hogy mutasson példát és béresítse az állami munkavállalók cafeteria-juttatásait úgy, hogy abból ne vesszen el semmi. elveszi.
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a dolgozók helyzetét tovább rontó változásokról a kormány nem egyeztetett a munkavállalói érdekképviseletekkel. Kijelentette, a béren kívüli juttatások rendszere nem luxus, hanem az alapvető emberi szükségleteket biztosítja, ezért azt nem szabad agyonadóztatni. A vegyipari szakszervezet vezetője azt ígérte, hogy a munkahelyeken folytatják a tiltakozást és mindenhol kiállnak a tervezett változtatások ellen.
A tüntetés végén Szilágyi József és Székely Tamás petíciót adott át a Miniszterelnökség munkatársának, a dokumentumot a szervezők Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték és hasonló kéréssel fordultak a kormányfőhöz, mint Matolcsy Györgyhöz.
Mindkét petícióban közölték:
a béren kívüli juttatások kiemelten fontos gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulását segítik, amelyeknek a megszüntetése a munkaerő megtartása, az élet- és munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés és a hosszú távú öngondoskodás ellen hat. (…) A szakszervezeti konföderációk az őszi nemzeti szintű bértárgyalások keretei között a téma napirendre vételét kezdeményezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fóruma monitoring bizottságában valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén.
